Csucsu egészségtippjei

Köszöntelek oldalamon! Remélem, hasznos tippeket találsz a mindennapi jó közérzet elérésére, megőrzésére, egészségünk védelmére, az élet örömeire. Alakítsuk együtt a tartalmat! Ha ötleted van, írd meg nekem! Jó olvasgatást kívánok!


ELSÕSEGÉLYNYÚJTÁS

NAGYON FONTOSNAK TARTOM, HOGY SÉRÜLT EMBERREL VALÓ TALÁLKOZÁS ALKALMÁVAL LEGALÁBB AZ ALAPVETŐ FELADATAINKKAL TISZTÁBAN LEGYÜNK! NE MEGIJEDJÜNK (LEHETŐLEG), HANEM PRÓBÁLJUNK SEGÍTENI! A NEM TELJESEN SZAKSZERŰEN VÉGZETT ELSŐSEGÉLY IS JOBB, MINT A SEMMILYEN! ÉS LEGALÁBB A BAJBAJUTOTT EMBER NEM ÉRZI ÚGY, HOGY MAGÁRA VAN HAGYVA!

Elsõsegélynyújtásról általában

Az elsõsegélynyújtás  minden embernek nemcsak erkölcsi, de törvényben elõirt kötelessége is. Errõl a Büntetõ Törvénykönyv intézkedik:

"172. § (1) Aki nem nyújt tõle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.

(2) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bûntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövetõ idézi elõ, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles."

Természetesen senkitõl sem várható el, hogy orvosi szintû szakmai segítséget nyújtson, de a laikus elsõsegélynek is döntõ jelentõsége van, mivel többnyire azonnali és elsõdleges beavatkozásra nyújt lehetõséget.

Általános szabályok

A laikus elsõsegélynyújtás a beteg, vagy sérült ellátásának elsõ és igen fontos láncszeme, de sosem helyettesítheti az orvosi ellátást. Az elsõsegélynyújtás alapvetõ feladatai a közvetlen életveszély elhárítása, szükség esetén újraélesztés, távolabbi életveszély elhárítása (pl.: az elvérzés megakadályozása), továbbá a szervkárosodások kivédése. Elsõ teendõ a helyszínen a tájékozódás, hogy mi történt, hogyan történt, mikor történt, és több sérült esetén azok közül ki a legsúlyosabb. Az elsõsegélynyújtó személynek, esetünkben a túravezetõnek határozott fellépést kell tanúsítania. Meg kell akadályoznia a pánikot, és megteremteni az elsõsegélynyújtás optimális feltételeit, pl. eltávolítani a kíváncsiskodókat.

A helyszín biztosítása természetesen nem lehet a beavatkozás gyorsaságának rovására. A túravezetõ csak olyanra vállalkozzon az elsõsegélynyújtás során, amihez ért, illetve amit biztosan meg tud oldani. Az alapvetõ feladatok ellátása után gondoskodni kell a további segítségrõl, tehát a mentõk értesítésérõl.

Orvosi beutaló nélkül is hívható mentõ baleset, szülés illetve nõgyógyászati vérzés, eszméletvesztéses rosszullét, öngyilkosság és mérgezés esetén. Az Országos Mentõszolgálatot mindig pontosan kell tájékoztatni a balesetet szenvedett egyén adatairól és a baleset körülményeit, a betegség súlyosságát is közölni kell.

A komplex újraélesztés megkezdése előtt mindenképpen bizonyosodjon meg róla, hogy a betegnek valóban leállt-e a légzése és a szívverése. Nincs légzés, és nem tapintható a pulzusa sem a csukón, sem pedig a nyakán tapintva, vizsgálva!!
EZEKET AZ ÉLETJELENSÉGEKET LEGALÁBB 10 MÁSODPERCIG ELLENŐRIZZE!

Újraélesztés

Az alapvetõ életmûködések (légzés, keringés) megszûnésével megkezdõdik a halál folyamata, amelynek elsõ négy perces szakaszát klinikai halálnak nevezzük. Ezen idõ alatt az agysejtek még nem károsodnak visszafordíthatatlanul az oxigénhiánytól és ha eközben megkezdõdik az újraélesztés, van esély az élet folytatására. Természetesen vannak körülmények, melyek eleve kizárják az újraélesztés lehetõségét, mint például az élettel összeegyeztethetetlen sérülés, tudottan halálos betegség végstádiuma, öt percnél lényegesen és bizonyosan több idõ eltelte. Ha tehát ezen eseteket kizárhatjuk, haladéktalanul meg kell kezdenünk a légzés, keringés helyreállítását. Mindenek elõtt az elsõsegélynyújtónak el kell tudni dönteni, hogy a beteg életmûködései valóban megszûntek-e, vagy csak eszméletlen, de a szívmûködés és a légzés még tartott. A légzés vizsgálatára az egyetlen biztos szempont a mellkas illetve a has ritmikus süllyedésének és emelkedésének megléte. Ezt kellõen levetkõztetett betegnél megtekintéssel vizsgáljuk (tükör és vattaszálas módszerek megbízhatatlanok). A keringést csakis a nyaki fõütõér kitapintásával vizsgálhatjuk. Ezt a gége és a fejbiccentõizom között négy ujjunkkal tapinthatjuk.

A perifériás pulzus, valamint szívhangok hallgatása megbízhatatlan. A szembogarak tágassága sem minden esetben irányadó, mert bizonyos betegségek vagy mérgezések ezt befolyásolhatják. A szembogarak fényingerekre való változatlansága klinikai halál, illetve az agysejtek károsodása mellett szól.

Amennyiben a légzés és szívmûködés, vagy csak a légzés megszûnt, haladéktalanul, de nem kapkodva meg kell kezdenünk az újraélesztést. Az újraélesztés ABC-je a következõ:

A = átjárható légutak, 
B = befúvásos lélegeztetés, 
C = circulatio (keringés) helyreállítása, 
D = drogok (gyógyszerek).

A: Átjárható légutak biztosítása 


 A fejet hátraszegve, az állat felhúzva, oldalról megtekintjük a beteg mellkasát, és megnézzük, hogy az, emelkedik-e. 

  

 A beteg száját töröljük ki, ha van, távolítsuk el a műfogsorát, idegentestet, minden légzést akadályozó dolgokat.  

  

A beteg nyelvének hátracsúszását az álla felemelésével, hátrahúzásával akadályozhatjuk meg. 
A lényeg, hogy a levegő akadálytalanul juthasson a tüdőbe. Ez úgy érhető el, ha a beteg száját az áll felhúzásával zárjuk, fejét amennyire tudjuk, hátraszegjük. Ha lehetséges, a talált pozícióban tegyük ezt meg, ha ez nem kivitelezhető, hanyatt fekvésben. Nyaki gerinc sérülésének gyanújakor a fej hátraszegését mellőzzük.

 

Ezután meg kell állapítanunk, hogy a betegnek van-e légzése. A fejet hátraszegve, az állat felhúzva, így a beteg száját zárva, oldalról megtekintjük a beteg mellkasát: amennyiben emelkedést-süllyedést nem látunk, a légzés hiánya valószínűsíthető. Fülünkkel a beteg orrához hajolva hallhatjuk, arcunkkal érzékelhetjük a levegő áramlását, amennyiben légzés van, ám ez félrevezető lehet a helyszínek általában zajos környezete miatt. A légzést tíz másodpercig vizsgáljuk. Ha van légzés, a beteget stabil oldalfekvésbe fordítjuk és a továbbiakban is figyeljük a légzését, pulzust.

B: Befúvásos lélegeztetés

Ha nincs légzés, azonnali segítséghívás szükséges (amennyiben még nem történt meg). A beteget fordítsuk hanyatt, az esetleges látható idegentesteket távolítsuk el a szájból (kimozdult műfogsor, hányadék, bármi más, ami a légzést akadályozhatja).
 

Ha továbbra sem lélegzik a beteg, tegyen vékony textilkendőt az arcára, és vegyen mély lélegzetet. Kétszer fújjon határozottan, de nem túl gyorsan a betegbe. Akkor végzi jól a levegő befúvást, ha a szeme sarkából látja, hogy a beteg mellkasa emelkedik.
(ez jelzi, hogy levegő jutott a tüdőbe). 

A befúvás technikája: mély légvétel után ajkainkkal zárjuk körbe a beteg orrát (előzőleg betakarhatjuk valamilyen anyaggal, például az ingünkkel a higiénia hozzávetőleges fenntartása végett), és másfél-két másodpercen keresztül fújjunk a beteg orrába levegőt.

 

Eztán a beteg fejpozíciójának megtartása mellett fejünket fordítsuk oldalra, és a légzés hármas vizsgálatával (látni, hallani, érezni) figyeljük a mellkas süllyedését, a távozó levegő szelelését. 

 

A befúvást ismételjük. Ha mindkettő sikeres volt, vagyis a mellkas emelkedett-süllyedt, a következőkben vizsgáljuk a keringést. Amennyiben a befúvás sikertelen volt, tekintsünk bele újra a szájába, idegentestet keresve majd pozícionáljuk ismét a beteg fejét és tegyünk újabb kísérleteket: maximum ötöt, vagy ha kevesebb is elég, akkor annyit, amennyi két sikeres lélegeztetéshez elegendő.


A keringés vizsgálata következik

Amennyiben a beteg nyel, magától lélegzik vagy mozog, a keringés megtartott. Ebben az esetben is, illetve ha ezek a jelek nem fedezhetők fel, a nyaki verőéren (arteria carotis) vizsgáljuk a pulzust, maximum 10 másodpercig. A carotisok lüktetése a gége mellett a nyakon kétoldalt érezhető. Ha keringés jeleit észleljük: folytassuk a lélegeztetést és kb. minden tizedik befúvás után, nagyjából percenként vizsgáljuk újra a keringést a fent leírt módon.


C: Mellkaskompressziók

HA NEM ÉSZLELJÜK A KERINGÉS JELEIT, KEZDJÜNK MELLKASKOMPRESSZIÓKAT!

Keringés hiányában a vér keringését biztosítanunk kell, ennek eszköze a mellkas ütemes kompressziója. 

A bordaív végigsimításával keressük meg a szegycsont alsó szélét, majd kinyújtott tenyerünk a szegycsonton legyen: így jelöljük ki a kompressziók helyét.
Másik kezünket helyezzük rá a mellkason tartott kezünkre úgy, hogy az előzőleg meghatározott nyomáspont fölött legyen. Eztán kinyújtott karokkal, kb. 4-5 cm mélyen, hirtelen nyomjuk le a szegycsontot.

Ez leginkább úgy sikerülhet, ha teljes testsúlyunkkal a beteg mellkasára nehezedünk, és közben vállaink függőlegesen a nyomáspont fölé esnek. A kompressziók sikere szempontjából az említett testhelyzet alapvető fontosságú.

Majd ismételjük a kompressziókat kb. 100/perc frekvenciával úgy, hogy két nyomás közt kezünket ne engedjük fel a beteg mellkasáról, de ne is támaszkodjunk rá a szünetekben.

A kompresszió és a felengedés azonos időtartamú legyen.

 

30 kompresszió után a fej megfelelő pozícionálásával végezzünk 2 befúvásos lélegeztetést, majd következzen újabb 30 kompresszió.

Tehát: 30 mellkaskompresszió és 2 befúvásos lélegeztetés!

A SZÁMOLÁS KÖTELEZŐ!

1és-2és-há'rés-4és-5és-1és-2és-há'rés-4és-10és-1és-2és-há'rés-4és-15-1és-2és-há'rés-4és-20és-1és-2és-há'rés-4és-25-1és-2és-há'rés-4és-30...

Kötelező váltás: max. 2 min-ként
Nincs "koreográfiája" -a cél a kompressziók minél rövidebb ideig történő szüneteltetése!

A továbbiakban tartsuk meg a 30:2 arányt.

 

Az újraélesztést mindaddig folytassa, felváltva a mellkasmasszázst és a lélegeztetést 30/2 arányban, amíg a keringés és a légzés vissza nem tér vagy a segítség, mentő meg nem érkezik, és eközben néhány percenként ellenőrizze a keringést és a légzést.


*****************************************************************************
Szívroham esetén nem kap elég oxigént a szívizomzat, ami károsítja a szívizom működését. A vérkeringés romlik, a szív leállhat. Az is előfordul, hogy súlyos szívritmuszavar lép fel. Beavatkozás nélkül a beteg rövid időn belül meghal.
Ezek a tünetek jellemzőek a szívinfarktusra: a mellkasba, a bal vagy mindkét karba, bal kéz gyűrűs ujjba, az állba, nyakba, hátba, vagy a gyomortájék irányába sugárzó, szorító, nyomó, erős fájdalom, amelyhez hideg verejtékezés, légszomj, hányinger, szédülés, gyengeségérzés, vagy ájulás társul.


Amennyiben a beteg eszméleténél van, a következőket kell tenni:
1. Hívjon mentőt. 
2. Helyezze nyugalomba a beteget.
3. Ha a betegnek van gyógyszere szívroham esetére, vetesse be vele.
4. Maradjon a beteggel addig, amíg meg nem érkezik a segítség. 


Eszméletlenség

Eszméletlenségnek nevezzük azt az állapot-romlást, amikor megtartott szívmûködés és légzés mellett az idegrendszer ingerelhetõsége megszûnik. Tehát a beteg fény, hang, fájdalom ingerekre nem reagál, izmai tónustalanok. Ilyenkor teendõnk a beteg stabil oldalfekvésbe való juttatása, kivéve gerincsérülés esetét. Állandóan figyelemmel kell kísérnünk a beteg légzését és keringését, mert ezek bármikor leállhatnak. Az oldalfekvésre azért van szükség, hogy a szinte mindig bekövetkezõ hányás ne okozzon fulladást az által, hogy a hányadék a légcsõbe kerül. Eszméletlenség esetén mindenféle úgynevezett "élesztési eljárás" (pl. ammónia szagoltatása, hideg víz, stb. ) felesleges és ártalmas! Színlelt eszméletlenségre kerülhet sor, ha, a beteg akarattal, vagy akarat nélkül valamilyen számára hátrányos konfliktust elkerülni akar, vagy elõnyökhöz akar jutni. A tetetett eszméletlenség felismerésének biztos módja, a szempillákra való ráfújás, mely következtében azok megrebbennek és ez akaratlagosan nem befolyásolható. Kerüljük a durva módszereket, mert végül is, ilyenkor is betegségrõl, kóros lelkiállapotról van szó.



Eszméletlen beteg esetén:
1. Hívjon mentőt. Kérdezze meg, hogy van-e a közelben defibrillátor.
2. Ellenőrizze a légzést és a keringést, döntse el, hogy van-e szükség komplex újraélesztésre.
Kielégítő életfunkciók, pulzus, légzés, esetén fektesse a beteget az oldalára, és várja a segítséget.

 

Végezzen komplex újraélesztést, ha a beteg állapota azt szükségessé teszi.

*****************************************************************************


A félrenyelés azonnali elsősegély nyújtása


Aki valóban félrenyelt, az nem tud levegőt venni, illetve hangot kiadni. A légcső elzáródott. A problémát nem lehet a hát ütögetésével megszüntetni. A légcsőbe került idegen anyagot a Heimlich-féle műfogással lehet, és kell, azonnal a leghatékonyabban eltávolítani. Először hívja a mentőt! 
Nem szabad folyadékot adni a fulladozó betegnek, mert az elzárhatja azt a kis helyet is, amelyen a levegő eddig átjutott.

Vigyázzon!

Nem szabad a műfogást elvégezni, ha a személy tud köhögni, beszélni vagy lélegezni.Ezt csak akkor alkalmazzuk, ha a fulladás teljes mértékben elzárta a légutakat, a félrenyelés áldozata egyáltalán nem kap levegőt.

A Heimlich-féle műfogást így kell végezni az egy évnél idősebb betegeknél: (gyermeket pedig lábánál fogva óvatosan felemelhetünk és két tenyerünkkel néhányszor a lapockák közé ütünk.)Egyéves kor alatt, a gyerekeknél ebben a korban a test fejjel lefelé lógatása a megfelelő módszer.

 

Heimlich-féle mûfogás alkalmazása álló, vagy ülõ helyzetben lévő betegen.


1. Álljon a félrenyelt személy mögé és ölelje át a törzsénél.
2. Szorítsa ökölbe az egyik kezét és fordítsa a hüvelykujját a beteg hasa felé a köldök és a szegycsont között.
3. Másik kezét rátéve erős mozdulattal nyomja fel a hasat a mellkas felé, hogy a tárgy kijusson a légcsőből.
4. A beteg sikeresen alkalmazott Heimlich-féle műfogás esetén is keresse fel orvosát.


FIGYELEM! 

CSAK FELNŐTTÖN SZABAD ALKALMAZNI maximum 5x!

Gyermeknél az idegen testet el kell távolítani! Száj-, garatüregből az ujjával. Ha nem lehetséges fektesse a gyermeket térdére, a gyermek felső teste lógjon lefelé. Lapockái között veregesse a hátát. Ez az eljárás hatékony és szövődménymentesen alkalmazható.


Gyermekeknél
csecsemőknél a Heimlich-féle műfogást tilos alkalmazni!



*****************************************************************************

Sebzések

Sebzésnek nevezzük a bõr, vagy nyálkahártya, illetve az ezek alatt levõ szövetek folytonosságának megszakadását mechanikus, kémiai, hõ, sugárzás, illetve elektromos behatásra. A sebek fajtái a következõk:

1.     Metszett, vagy vágott seb: éles tárgy okozta, éles, sebszélû, többnyire erõsen vérzõ seb. Fertõzésveszély viszonylag csekély.

2.     Zúzott seb: a leggyakoribb, tompa tárgy okozza. Vérzés kisfokú, de nagy a fertõzés veszélye és a fájdalom. A zúzott seb enyhe formája a horzsolás, amely csak a bõr felületét érinti.

3.     Szúrt seb: lehet be-, vagy áthatoló. A vérzés csekély, de igen nagy a fertõzés veszélye.

4.     Szakított seb: tátongó, nagy sebfelület, erõs vérzés, nagy fájdalom.

5.     Harapott seb: lehet emberi vagy állati harapás, nagy a fertõzési lehetõség és a fájdalom.

6.     Lõtt seb: minden lõtt seb eleve fertõzöttnek tekintendõ.

Teendõk: elsõsegély célja a másodlagos fertõzés megakadályozása és a vérzés csillapítása. A seb környékét meg kell tisztítanunk, biztosan fertõzött sebeknél amennyire lehetséges magát a sebet is. (A tisztítás mindig a sebtõl elirányuló mozdulatokkal történjen.)

Tisztítására legjobb biztos eredetû vizet használni, a sebbe benzint tenni tilos ! A seb környékét le kell jódozni és steril fedõkötést alkalmazni. A sebbõl könnyen ki nem mosható idegen testet eltávolítani nem szabad. Vattát a sebre tenni vagy sebhintõport a sebbe szórni tilos ! Ez utóbbi megakadályozza a sebszélek összetapadását és az elsõdleges sebgyógyulást. Kézsérüléseknél célszerû mindig levenni a beteg gyûrûit, vagy karóráját, mert a végtag beduzzadása után ezek már nem távolíthatók el. Amennyiben a seb ellátásához ruhadarab eltávolítása válik szükségessé, úgy a beteget mindig az ép oldal felõl kell vetkõztetni. Minden sebzésnél fennáll a belsõ sérülés gyanúja is.


Vérzések

A sebzések nagy részénél fellép a vérzés is. Ennek fajtái: hajszáleres, visszeres, vivõeres, (vagy ütõeres).

A hajszáleres vérzés többnyire spontán csillapodik, hacsak a beteg nem szenved véralvadási zavarban. Ellátása a fedõkötés.


A visszeres (vénás) vérzés esetén sötétvörös színû, nagy mennyiségû vér távozik. Nagy az elvérzés veszélye, vagy ha nagy véna sérül, könnyen bekövetkezhet légembólia is. (Levegõ jut az érrendszerbe és elzárhat fontos ereket) Ellátása: nyomókötés. Ez úgy készül, hogy a sebet steril gézzel fedjük, a géz fölé keményebb vattacsomót vagy összetekert pólyát helyezünk, majd szoros pólyázással biztosítjuk a kellõ nyomást. Szorítókötés alkalmazása szigorúan tilos!


Életveszélyes vérzések
Artériás vérzés

Az artériás vérzések a legveszélyesebb vérzések közé tartoznak, mivel nem megfelelő ellátás esetén néhány perc alatt is halált okozhat a nagyfokú vérvesztés. Veszélyességük ellenére ellátásuk nem bonyolult, könnyen elsajátítható.

Artériás vérzés jellemzői

Az artériás vérzés élénkpiros színű, a vér a szív működésének megfelelő ütemben, spriccelve (pulzálva) távozik a sérülésből. Az ütőér fala vastag, hiszen a vénás rendszerhez képest jóval nagyobb nyomást kell bírnia, ennek köszönhetően akár kisebb sebzés esetén is nagy erejű lehet a vérzés és a végleges vérveszteség. Ennek eredményeképpen eleinte pulzusszám emelkedés, majd csökkenés következik be, a beteg rövid idő alatt sokkos állapotba kerülhet.

Artériás vérzés ellátása

Az elsősegélynyújtás alapelvének megfelelően kötszer vagy egyéb segédeszköz híján is azonnal meg kell kezdenünk a vérzés csillapítását. Ha más nincs, puszta kézzel kell csillapítanunk a vérzést, amíg végleg el nem tudjuk látni.
Első és általában mindig megtehető, eszközt sem igénylő lépésként a sérültet nyugalomba helyezzük, illetve a sérült testrészt a szív síkja fölé emeljük, csökkentve a nyomást. Ezt követően a megfelelő artériás nyomáspont elnyomásával szűkítjük az ér keresztmetszetét, ezáltal a vérzés intenzitását. Artériás nyomáspont olyan helyeken használható, ahol az ér felszínesen fut és közvetlenül kemény alapra, csonthoz nyomható. Testünkön számos artériás nyomópont ismert, ezek közül a négy legfontosabbat emeljük ki. A fej artériás vérzése esetén a vérzéssel azonos oldalon, a halántékon kitapintható eret nyomjuk el. Nyaki ütőeres vérzésnél a nyaki ütőeret nyomjuk el. A nyaki ütőér (arteria carotis) a gége és a fejbiccentő izom közt található, a kettő közötti árokban. Felső végtag vérzése esetén a felkar belső oldalán, a hajlító izom alatt futó árokban lévő eret (arteria brachialis) nyomjuk a felkarcsonthoz.
Alsó végtag vérzése esetén a lágyékhajlatban található combütőeret (arteria femoralis) nyomjuk ököllel a medencecsont irányába.
Az eddigi ellátáshoz, mint látjuk nincs szükség eszközre, így egyrészt időt nyerhetünk, hogy oda kerülhessen a szükséges kötszer, másrészt csökkentjük az elvesztett vér mennyiségét. Most következik az ún. nyomókötés felhelyezése. Ezt a kötéstípust használjuk erős vénás vérzések ellátásakor is. A beavatkozás hatékonysága érdekében a fertőtlenítés akár mellőzhető. A kötözéshez steril mull-lapra és mullpólyára van szükségünk. A sebbe helyezzünk összegyúrt gézgombócot, fedjük mull-lappal, majd körkörös mozdulatokkal, a pólyatekerccsel rögzítsük. A nyomás kialakításához keményre gyűrt gézgombócot vagy kibontatlan pólyatekercset helyezünk a seb fölé, s ezt szorosan, körkörösen és nyolcas alakban rögzítjük a mullpólyával. Fontos, hogy átvérzés esetén a kötést ne távolítsuk el, az eredeti kötözésre helyezzünk újabbat.

Amit ne tegyünk artériás vérzés ellátásakor:

* Mindig ügyeljünk saját testi épségünkre, használjunk gumikesztyűt!
* Soha ne lógassuk a sérült testrészt, mert ez fokozza a vérzést!
* TILOS a vérző testrészt elszorítani a vérzés felett!
* Vízzel lehetőleg ne érintkezzen a sebzés, mert a víz csökkenti a véralvadás sebességét.
* Az átvérzett kötést soha ne cseréljük le, mindig arra helyezzünk újabb kötést!
* Folyamatosan kommunikáljunk a beteggel, nyugtassuk meg, figyeljük a sokk (progresszív perifériás keringési elégtelenség) jeleit. (gyenge, szapora pulzus (100/perc felett), viszont kitapintani egyre nehezebb (csökken a vérnyomás) sápadt, szürke bőr, hideg verejtékezés, hányinger, lihegés, fokozott nyugtalanság, vagy teljes közömbösség jellemző rá. ... A további vérvesztés megakadályozása a legfontosabb, életmentő feladat.

Belső vérzés

Olyan baleseti sérültnél, akinek hasa, mellkasa sérült és állapota romlik mindig gondolnunk kell a belső vérzés lehetőségére, így keressük annak jeleit. A beteg kikérdezésekor már kiderülhet, hogy megütötte-e hasát, mellkasát, érez-e ott fájdalmat.

Tünetei tompa, erõs behatás után sápadtság, szapora, könnyen elnyomható pulzus, hideg veríték, nehézlégzés, a körömágyak és az ajak oxigénhiány miatti kékeslila színe.

 Belső vérzésre utal a sérült terület érzékenysége és fájdalma mellett a kivérzéses sokk jeleinek megjelenése. Abban az esetben, ha belső vérzésre gyanakodunk, alkalmazzunk sokkfektetést. A sérültet fektessük hanyatt, lábait emeljük fel. 

Eszméletlen betegnél légútbiztosításra, a légzés- és/vagy keringés leállása esetén annak pótlására, újraélesztésre van szükség. 

Orrvérzés: általában magas vérnyomás vagy az orr nyálkahártyában levõ értágulatok megrepedése okozza. Teendõk: a beteg a fejét hajtsa elõre és két ujjával az orrszárnyakat legalább öt percig szorítsa össze. Amennyiben ez hatástalan, úgy géztampon behelyezése indokolt.

Fülvérzés: többnyire koponyasérülés jele! Tamponálni tilos.



Forrás:

http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok12.htm

http://otthonapolas.5mp.eu/web.php?a=otthonapolas&o=UXfcsdYgEp








Weblap látogatottság számláló:

Mai: 30
Tegnapi: 19
Heti: 125
Havi: 421
Össz.: 130 597

Látogatottság növelés
Oldal: ELSŐSEGÉLY 1.
Csucsu egészségtippjei - © 2008 - 2017 - egeszsegtippek.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: körte jótékony hatásai - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »